Olvasgatom ezeket a női fórumokat, és sokadszor baszom fel az agyamat rajtuk.

Ahogy elnézem, a nők 95%-a így él: hozzámegy valakihez, mert kapcsolatfüggő. Elborul az agya, és szül, gyakorlatilag mindegy is hogy kinek, a lényeg, hogy szaporodjon, és meglegyen a manócska. Utána később rájön, hogy hoppá, szexuális vágy is létezik, nem csak a "ma este ne, mert fáj a fejem / fáradt vagyok", de persze ezt a vágyat sosem a kedves férj iránt érzi, hanem a kolléga, volt iskolatárs, 30 évvel ezelőtti ex, stb. iránt. 

És akkor a normálisabbjának legalább a lelkiismerete megszólal, de a többségnek még  az sem, csak rakja szét a lábát. 

Undorító ez az egész. A mai világban nem kötelező már azzal lenni, akit nem szeretsz, a nők mégis ezt teszik, mert haszonlesők, és csak arra fókuszálnak, hogy olyan pasival legyenek, aki kitartja őket, meg akinek lehet szülni. Utána boldogtalanok, amit ők okoztak maguknak, mégis ők vannak felháborodva.

Most komolyan, ki érti ezt? Az nem jutott el a sekély tudatukig, hogy nem kötelező így élni?

Képaláírás: és büszke lehetsz magadra, te büdös kurva.